Paphos városa a sziget délnyugati partvonalán fekszik. Az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmilag is jelentős városa. Az egész település az UNESCO világörökség része.
A tengerparton feltárt mozaikok egyike az ókori Paphost Aphrodité városaként említi, mivel a mitológia szerint a város közelében található Aphrodité-szikla mellett született (emelkedett ki a tengerből) az istennő. A város alapítása bizonytalan, a hagyomány szerint Knirasz király alapította, majd a 4. században Paphos utolsó királya, Nikoklész alapította meg Nea-Paphoszt. Az ókorban Ciprus szigetét már Paphosról kormányozták. A sziget volt a római helytartó székhelye, akit maga Szent Pál térített keresztény hitre 45 körül. A sziget többi városához hasonlóan Paphos is folyamatos támadásoknak volt kitéve. A 7. században el is pusztult a szaracénok támadásai és járványok miatt, de többször újra benépesült. A 19. századig a település elmaradott kikötőfalunak számított, majd a 20. század elejétől növekedésnek és fejlődésnek indult.
